Öt válasz, hogy miért NE!
Változott az elvárás az évek során
A nyelvtudás szerepéről elmondható, hogy minél magasabb kvalitásokat igénylő munkát célzunk meg, valószínűleg annál gördülékenyebb nyelvtudást követel majd meg leendő munkáltatónk. Így például míg egy orvos esetében sokszor az erős középszintű nyelvtudás is kevés, egy konyhai kisegítő akár alapszintű nyelvtudással is találhat megfelelő állást.
Sokat változott a helyzet azonban a tíz évvel ezelőttihez képest, mivel egyre nagyobb a konkurencia, így egyre nagyobbak az elvárások a külföldön munkát vállalókkal szemben.
Előnyben részesíti a munkáltató azt aki jobban beszéli a nyelvet.
Az álláskeresés Ausztriában is ugyanúgy zajlik, mint Magyarországon.
A kiszemelt hirdetésre önéletrajzot, motivációs levelet küldünk, ami még megoldható segítséggel, de a szóbeli interjú során be kell bizonyítanunk, hogy nyelvismeretünket tekintve is képesek vagyunk az állás betöltésére.
A munkáltató egyértelműen előnyben fogja részesíteni azokat a jelentkezőket, akikkel gond nélkül tud kommunikálni, ami érthető is, hiszen bármilyen munkakör esetén nagyon fontos, hogy megértsük a feladatainkat.
A telefonos interjún sok minden kiderül.
Hatalmas problémákat okoznak a telefonos interjúk is. A munkáltatók előszeretettel „tesztelik” ily módon a jelentkezőket, ugyanis öt perc telefonbeszélgetés többet mond a jelentkezőről, mint bármilyen nyelvvizsga-bizonyítvány. Tapasztalataink szerint még a haladó tanulóknak is nehézséget okoz, ha nem látják az illetőt, akivel beszélnek, elképzelhetjük, milyen lehet a szituáció nyelvtudás nélkül. Fel kell tehát készülni, hogy nagyobb eséllyel induljunk, és ne a nyelvi teszten múljon a siker.
Nyelvtudás nélkül nincs esély.
Szakemberek szerint korábban még az is találhatott munkát, aki semmilyen idegen nyelvet nem beszélt, ma már szinte ez esélytelen.
Ennek fő oka, hogy egyre többen mennének külföldre, olyanok is akik megfelelő nyelvtudással és szakmai tapasztalattal is rendelkeznek, így a cégek is válogathatnak a jelentkezők között.
Korábban főleg a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező embereket keresték, és a nyelvismeret szinte másodlagos volt. Az elmúlt években viszont ez megfordult, kiemelt elvárás lett a nyelv ismerete, ráadásul a szaktudással kapcsolatos elvárások sem csökkentek.
A konkrét elvárás.
Ami azt jelenti, hogy legalább egy A2-B1-es nyelvtudás szinte mindenhol elvárás.
A2– Alapszint
Ezen a szinten a nyelvhasználó képes egyszerű mondatokat és gyakori kifejezéseket használni, amelyek hétköznapi, egyszerű, rutin helyzetekben előfordulnak (vásárlás, lakóhely, munka, család). Képes beszélni magáról és a családról, közvetlen környezetéről és az őt közvetlenül érintő dolgokról.
B1 – Küszöbszint
Ezen a szinten a nyelvhasználó képes egyszerű, összefüggő szöveget alkotni és megérteni általános témakörökben (munka, iskola, szabadidős tevékenység, utazás). Tud beszélni múltbeli eseményekről és tapasztaltatokról, álmairól és ambícióiról, és képes röviden megindokolni döntéseit, véleményét.
A közhiedelemmel ellentétben ezt nem csak a diplomás munkakörökben, hanem különféle szakmákban elhelyezkedő szakmunkásoktól is elvárják.
